Felháborodott cikkek sora, amiben Amal Clooney munkásságának méltatását hiányolják az újságok. Miért a cuki sárga ruhájával foglalkoznak? Miért a tízcentis cipősarkával? Miért a méhének gyümölcsével? Miért nem nemzetközi jogász karrierjével? A női egyenjogúság harcosai sorra kérik számon, miért nem a megfelelő helyre kerül a hangsúly.

Hihetetlen, mekkora álszent duma! Ki a … és most szándékosan nem használok csúnya szavakat … olvasná el ezek közül a nők közül a híreket róla, ha a munkájáról írnának? Kit töltene a hírfolyamában egy másodperccel is többet a karaktereken, ha ott nem partieseményként jelenne meg a munkássága, hanem munkaköri jellemzőként?

• Ki az az Amal Clooney? Ismerős a neve, nem? Ja, hogy ez a férjezett neve? Értem, nincs több kérdésem…
• Mennyi is ennek a nőnek a BMI indexe?
• Mikor tiltakozott utoljára az ellen, hogy nevét összefüggésbe hozzák ( nevét, amit ő is átvett) egy korántsem az egzakt tudományágakban elért eredményei miatt ismert figurával hozzák összefüggésbe?

Miért akarjuk megmagyarázni, hogy esetében nem azt adják az olvasó nőknek, amit azok kapni szeretnének? Ahogy a heverésre alkalmas nőmagazin ( hiszen mi más is lehetne egy magát már szerethető feministaként jellemző online női újság neve, mint egy fizikai és szellemi aktivitást zéró értékkel sugalló bútordarab) írja “Kit érdekel, mit dumál a nő, ha lehet foglalkozni a külsejével”, miközben próbáljon meg úgy írni erről a szereplőről, hogy sem a csillivilli ruhája képe nem kerül ki, sem a várandóssága. Biztos lehet benne- ahogy biztos is- semmilyen kattintásszámot nem fog vele elérni.

S, hogy miért nem? Nem azért, mert a nőket tárgyiasítják. Nem is azért, mert kényszerrel az arcukba tolják a cuki fotókat sületlen tartalommal.

Hanem mert azt adják, amit ezek a nők látni, olvasni akarnak. Nem gondolatot, mert attól elborzadnának.

Ja, a feminista cukorszirupos nőmagazin egyetlen oka, hogy semelyik agyhalott, gondolkodni lusta nő sem akarja ezt aláírni magáról. Senki sem akarja magát ostobának és felszínesnek látni.