Az autisták nem tudják kifejezni az érzéseiket… DE!

Minden alkalommal elönti az agyamat a köd, ha ezt hallom- olvasom. A legújabb a Jó Szó fordított le egy cuki videót, ami az autizmusról szólt. Amiben körülbelül ezek történtek:

  • A ködben, mint valami gyengén látó sétálgat az autista, ahogy “ő érzékeli a világot”. Kicsit mint egy drogfogyasztó, amikor épp be van állva
  • Elhangzik a “nem tudják kifejezni az érzéseiket” frappáns mondat is.
  • Az ostoba sztereotípia arról, ők jobbak valamiben. Például matematikában. Bezzeg barátkozni meg tök hülyék.
  • Még egy csodás rész, amiben az agyműködését egy túlterhelt, elégni készülő szerkezethez hasonlítják.
  • A legjobb az “annak ellenére, hogy a fejükben káosz van, úgy tűnnek, mint aki rendben van” rész.
  • Végül ” az autistáknak szükségük van barátokra, akik hajlandóak időt szánni rá, hogy megismerjék őket. Jó kommunikációval és sok türelemmel jobban menne..!”
  • Végszónak pedig “az autisták bámulatos dolgokra képesek”

https://www.facebook.com/joszomagazin/videos/1952279438168394/

Fussuk már végig ezeket a bődületes marhaságokat:

Az autista nem valami Armageddon utáni lerobbant világban élő “szörnyű lehet” sajnálni való alak. Nem hópihés üveggömbön keresztül látja a világot. Azért, mert a neurotipikus (nem autista) jó szokása szerint önmagából indul ki és abból, hogy AMIT és AHOGY ő lát, az a korrekt. Azért, mert neki meggyőződése, azt kell KIJAVÍTANI vagy ELFOGADNI, aki gyűlöli a zajt, a tömeget, ha idegenek fogdossák.

Nem tudja kifejezni az érzéseit. Úgy érted, nem teszi, amit a neurotipikus: nem smúzol a főnökének, nem ad puszit a “barinőnek talikor”, nem írja ki a fészre az érzelmi és családi állapotát a megtörténése pillanatában, nem köti minden önmagában zajló érzését  az amúgy full érdektelen külvilágra… Az, hogy a neuro úgy gondolja, az érzelem kifejezése csak azt jelentheti, AMIT és AHOGY ők tesznek, az a tévedés.

Jók a matematikában. Igen, valóban vannak területek, ahol egyértelműen erősebbek. többek között azért, mert nincsenek kitéve a neurotipikusok szeszélyeinek. Az informatika, a kontrolling, a műszaki tudományok nem kívánnak proaktív személyiséget, nem múlik a kollégákkal – főnökökkel való viszonyon a munka eredménye. Lehet, ők is szeretnének művészeti ágakban kiteljesedni, de nem elképzelhető, a csacsogós neurók uralják el előlük ezeket a pozíciókat? Csak kérdezem….

Káosz a fejükben. Nézz meg egy neurotipikus fészes oldalt, s utána mondd azt, az övében nincs. Kapcsolatban- nincs kapcsolatban- itt eszik- ott pózol- amott szelfizik. Nekem senki ne mondja, elmélyült gondolkodásra, rendezett agyműködésre utal. Vagy csak épp annyira, amennyire az autista fejében van káosz.

Az autistáknak szükségük van barátokra, akik hajlandóak időt szánni rá, hogy megismerjék őket. A neurotipikusnak lenne szüksége ilyen barátra. Akit, ha 3 évig nem hívott fel, de épp a szülővárosában rohadt le a kocsijával, akkor is alhat nála. Nem türelem kell hozzá hanem annak megértése, a barátság nem a kirakatban zajló cucc. Annak elfogadása, hogy az autista barátod nem szívesen lesz ott a meglepetés szülinapi zsúrodon a másik 50 neuro barátoddal együtt, akik a buli kedvéért bárhol ott vannak, de biztos ott lesz, amikor SZÜKSÉGED lesz rá. Aki fel fogja nevelni akár a TE HOZOTT GYEREKEDET is, míg a neuro ott fog kifarolni, ahol csak tud.

Igen, időre van szükség, hogy megismerd őket. Miért olyan meglepő, hogy baráttá válni -annak maradni időt igénylő folyamat???

S végül a legrosszabb. Bámulatos dolgokra képesek. S mi történik akkor, ha nem? Ha épp olyan átlagosak, mint bárki más? Ha nem lesz belőlük Steve Jobs meg Einstein? Akkor elfogadhatatlanok? Kompenzálniuk kell? Mert valakik eldöntötték, az ő világuk szerint működnek a dolgok rendben, s számukra csak az ad felmentést, ha bámulatos dolgokat tesznek?

Ami a legszerencsétlenebb minden, autizmussal foglalkozó írásban, hogy többségében neurotipikusok írják, ők álmodnak hozzá helyes videókat, ők magyarázzák a jelenséget. Onnan, ahonnan ŐK látni vélik. De az autista NEM SZELLEMI FOGYATÉKOS. A neuronak kellene elengednie azt a meggyőződését, az az álságos kirakatvilág, amiben ő él, az a helyes.

A cikk írója vállaltan inkább autista, mint neuro.

 

Valeria

"Page not found"

Nincs még hozzászólás

Hozzászólások letiltva