Elvesz(t)ve?

Nem is figyeltem fel azonnal a klipre, szép lányka szerepel benne, pár feles kávé helyett és a szomorúság maga. Vékony, de nagyon, göndör hosszabbra megnövesztett haj, fekete cucc, tetoválás, bendzsó, füttyszó, napszemüveg: ezek a védjegyei és persze a fülbemászó dallam.

Tények róla a következők (forrás egy külföldi hirportál): fűnyíróra és porszívóra énekelt gyerekkorában, jött a középiskola után a „névválasztás” (esetében csak a kezdőbetűkre szűkítés, L.P.), majd közös munka a Backstreet Boys-al, Rihanna-val, Christina Aguilera-val, egy Citibank reklám, Rita Ora, Cher, és mindezek UTÁN ő maga.

Az előadásmód nem szokványos ugyan, viszont azt gondolom, nyilvánvaló, hogy olyan érzelmeket közvetít, amit bármelyikünk érezhet. Ennek fényében mégis kit érdekel, hogy „furi” stílusa van LP-nek? A lényeg nem más, mint hogy ez a szám, ez OTT van. Addig addig, míg sokadik meghallgatás után csak rákerestem a szövegre. Álljon itt belőle (magyarul) egy kis részlet:

„Szeretném látni a magyarázatot
Megérteni a fárasztó elvárásokat
A te elmédben
Tarts meg mintha soha nem vesztetted volna el a türelmed
Mond azt, hogy nagyobb volt a szerelmed a gyűlöletednél
Mindörökké
És, hogy még mindig az enyém vagy.

Hát füstöld el ezeket, ha kapsz ilyet,
Mert ez lefele megy
Minden amit valaha akartam te voltál
Soha nem jutok el a mennybe
Mert nem tudom, hogyan kell.”

Viszont mikor már elkezdett érdekelni, kicsoda micsoda egészen pontosan, rákerestem a névre magára. Győzött a kíváncsiság! Például manapság a nemzetiség is bármi lehet, semmit nem jelent az angol szöveg, no meg bökte a csőröm, mit takarhat vajon ez a két betű…

Az eredmény: „L” mint Laura és „P” mint Pergolizzi! Monogramjának és témájának, klipjének sugallata ellenére ez az előadó bizony HÖLGY ÉS AMERIKAI…

A meleg férfiak zenei sikerei, vagyis, zenei sikerek meleg férfi előadóktól, rendben, hozzászoktunk, de mára már a nők is beszálltak?! Egy jelenség, melyben a férfiak voltak eddig az úttörők, átkúszik lassan a nők körébe is?

DE! Álljunk csak meg egy pillanatra. Hogy is van ez? Elton John, Freddie Mercury, Boy George. Azt gondolom, nem nagyon kell részletezni, milyen zenetörténelmi szerepük is volt. Annak ellenére, de nem azért, mert melegek voltak. De ezt be is vallani? Hm. Bátorság vagy vakmerőség volt tőlük? Voltak, akik azért egy picit óvatosabban álltak a kérdéshez.
Ott volt George Michael, aki a siker érdekében mélyen hallgatott szexuális hovatartozásáról, egészen 1998-ig (1963-ban született). Akkor is „véletlen” derült ki, hisz egészen konkrétan lebukott egy meleg bárban… Édesanyja úgy élt és hunyt el, hogy nem tudott az egészről semmit.

Fiatalabb „kiadás” Ricky Martin, aki 1971-ben látta meg a napvilágot. Talán mind emlékszünk, vagyis, az én generációm biztosan, mikor ő, a rengeteg női rajongóval rendelkező, igazi nagybetűs Sztár bevallotta, 2009-ben, hogy a férfiakat szereti. Engem személy szerint sokkolt, mert semmi jele nem volt, sem a dalszövegek, sem a klipek, semmi, mégis… Sorra jöttek a „coming out”-ok: ez is meleg, az is biszex, de valahogy a férfiak ebben megelőzték a nőket.

Most mi vaaaaan? Nagyon úgy nézem, a következő: begyűrűzött a köztudatba, hogy a művészek, azok mindig is csodabogarak voltak, nekik valahogy elnézzük, hogy mások, mint mi…. Vagyis, mások, mint a nagy átlag, fogalmazzunk így. Megfogalmazzák, megzenésítik, megverselik, vagyis alkotják azokat a dolgokat, amiket mi nem merünk talán még magunknak sem bevallani… Nem könnyű élet lehet az övék! Ugyanakkor valakikben igen, benne van a belső indíttatás, a tehetség, és mondanivalójuk átszeli az óceánt, átverekszi magát a hegyeken és sivatagokon, és bekúszik a fülünkbe, agyunkba, tudatalattinkba…

Magánélet ide vagy oda, azzal ráérnek dobálózni a pletykalapok, ha már mindenki ismeri őket, ugye?

Visszakanyarodva LP-hez: sajnos az ő édesanyja sem érhette meg, hogy bevallja neki, a nőkhöz vonzódik. Sőt, nyilván az első pár bekezdésben felsorolt háttérmunka sikerei adhatták meg neki azt a biztonságot, hogy kiálljon a reflektorfénybe, és elindítsa saját magát. Valamiért az Instagramnál „kiüthette a biztosítékot”, mert nyíltan vállalt barátnője vele készített közös videóit egész egyszerűen letiltották… Igaz, ez a barátnő Tamzin Brown, aki előfordul hogy meztelenül kocsikázik a környéken, nos, lelke rajta, no meg a közterület felügyelet.

Drukkolok neki! Annak a jelenségnek, hogy aki ilyen remek háttérmunkára képes, sikert arathat azzal is, ha vállalja magát és nézeteit, mondanivalóját a saját identitásával közvetíti. Bízom abban, hogy már ott tartunk, nem nézzük kihez, mihez vonzódik valaki illetve mit csinál otthon, hanem arra figyelünk, amit közvetít. Talán majd egyre többen mernek ilyen példákból merítve arra fókuszálni, mit adhatnak, ahelyett, mit kell rejtegetniük.
Homofóbokhoz, címkézőkhöz, azokhoz, akiknek a privát szféránk szolgál kizárólag értékességünk mércéjének alapjául, a kérdésem a következő: árt-e valakinek a szexuális beállítottság? Szinte hallom: „de hát az betegség” meg „nehogy a gyerek közelébe merjen menni” esetleg „rendben, de ha az enyémről kiderülne ugyanez, azonnal kitagadnám” blablabla. Önmagában az, hogy kihez vonzódunk, érzelmi alapú, nem értelmi (vagyis, jó, utóbbi is lehet, csak azt másképp hívják).

Tudomásul kellene venni, hogy a világtól „megvédeni” magunkat ugyanaz, mint a világ egyetlen szeletéről venni tudomást csupán. Attól, hogy a három majom mintájára élünk (nem lát, nem szól, nem hall), nem biztos, hogy mi vagyunk kívül a ketrecen kívül…

Kimarad(hat)unk például egy ilyen dal érintéséből, mert ha tudtad volna, hogy leszbikus LP, meghallgattad volna akkor is?

Személyes tapasztalatom, hogy lehet vonzódni nőkhöz is, igen, pedig én is nő vagyok… Viszont a kíváncsiság sem egyenlő egy egy címkével, pusztán a világ felfedezésének a része… Próbáljunk meg a mondanivalóra koncentrálni előítélet mentesen – talán akkor egyre többen rájövünk, hogy ha mi „elfogadást és toleranciát” kiáltunk, akkor magunknak is gyakorolnunk kéne ugyanezt. Az eredmény: csiribícsiribá, Kinyílik A Világ!


Gyere, írj Te is. Inspirálót vagy elgondolkodtatót. Küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatotMinden gondolat, érzés számít. A Tied is!

                                                         Arlette

Alice A

Békés harcos a multikulti világban

4 hozzászólás
  1. Szia! Nagyon tetszik az írásod és csak az igazságról szól. Sajnálom a buta embereket az előítéleteikkel együtt, de a jó magyar társadalom már csak ilyen. Szerintem teljesen mindegy a hovatartozás, az a lényeg, milyen ember belül. Én magam sosem ítélkeztem, nem érdeketek mások véleményei, a saját benyomásom a másik EMBER-ről volt a legfontosabb. Nekem is vannak meleg barátaim, és intelligensek, jó a humoruk, érzékenyek, hatalmas szívük van, nagyon tudnak SZERETNI! Ezt azért emeltem ki, mert itt nem csupán szerelemről beszélek/írok, hanem az emberi szeretetről. Nekik nincsenek előítéleteik velünk szemben. IGEN!!! LP számát akkor is meghallgatnám, ha előre tudnám, hogy leszbikus, mert ennek semmi köze ahhoz, hogy kitűnő énekes, imádom a hangját, és gyönyörű a számainak a mondanivalója. Ez igaz a rock-os időszakára is. Csak gratulálok Neki, hogy egy egyéniség és nem tucat vinnyogó cicababa.
    Kedves Honfitársaim! Próbáljunk beszélgetni a másik emberrel anélkül, hogy azt nézzük, milyen ruha van rajta, milyen kocsiban ül, mi a munkája. Csak és kizárólag a belsőjére figyeljünk. Ha erre képesek vagyunk, meg fogjuk látni magát az EMBERT, és utána már kit érdekel hogy milyen beállítottságú? Ők is emberek legyen az meleg, cigány, afro amerikai stb. EMBEREK MIND, AHOGY MAGUNK IS ANNAK TARTJUK MAGUNKAT!!!!

  2. Még annyit szeretnék hozzátenni az előbbiekhez, hogy gondoljunk bele egy kicsit. Mindannyiunkban van leszbi, homo, biszex és egyéb hajlam. Mire alapozom? Tisztelt Hölgyeim! Miért vagyunk féltékenyek? Talán azért, mert előtte szemügyre vettük a vetélytársainkat, annak arcát, alakját, járását, mosolyát stb. Az ellenkező nemnél is ugyanezt tesszük. Uraim! Azt mondjuk, hogy elkezdünk sportolni, mert a barátnőnket kiszemelte egy macsó. Miért is macsó? Mert maguk annak vélik az alapján, hogy felmérték, megnézték. Miért néznek meg egy pasit Uraim és miért néznek meg egy nőt alaposan Hölgyeim????? Na ezekbe a dolgokba is gondoljunk bele. Ja, és mielőtt ítéletet mondanak, én heteroszexuális vagyok, boldog családdal a hátam mögött!!! Most megkérdeznék tőlem, ha a gyermekem egyszer azzal állna elő, hogy az azonos menűeket szereti, hogyan fogadnám? Ugyanúgy, mintha az ellenkező nemű partnerét hozná el bemutatni. Az én gyerekem, és a boldogsága a legfontosabb. Mindkettőjüket szívesen látnám bármikor, együtt nyaralnék velük és buliznánk, feltéve, hogy JÓ EMBER!!!!

  3. Szia, engem nagyon megfogott ez a dal, nagy kedvencem, és ahogy Te is írtad, én is rákerestem az énekesre, mert kiváncsi voltam. És nagyon nem érdekel, hogy milyen beállítottságú, csodálatos, amit “művel”, gyöngyörű ez a dal, mindig megríkat, a szívemig hatol és sok ilyen kéne a világba.
    Üdv
    Csilla

  4. Hahó. 2016 októberében hallottam először és advent idején már tudtam, hogy ha a közelbe jön fellépni, én ott leszek, pedig soha nem szerettem az élő koncerthangulatot, a tolongást, stb., de őt látni, hallani kell élőben. Hamar megszerettem szinte az összes dalát, felfedeztem a régieket is, és 2017 márciusában ott voltam a bécsi koncertjén. Csodálatos volt!!!!!! Elképesztő tisztasággal énekel, ami a lelkéből fakad, gyermeki őszinteséggel vállalja magát, életét, érzelmeit. Sajnos elég kevesen ismerik még itthon, de végre 2018. 07. 24.-én a Budapest Parkban koncertezik. Aki teheti, hallgassa meg, életre szóló élményt kap ajándékba.