Fogadalmak nélküli új évet!

Egyik legrosszabb tulajdonságom, hogy nem tervezek. Így most, aki ebben nagyon tudatos és tervszerű, megveregetheti a vállát; aki meg hozzám hasonlóan felelőtlen, az hátradőlhet, mert jelentem, így is működik az életem. Persze, mint mindennek, ennek is vannak előnyei és hátrányai.

Nézzük az előnyöket:

  • – mivel nem tudom reggel, hogy este 20-kor hol kötök ki, minden nap egy izgalom. Nemcsak magam, hanem a gondjaimra bízott másik négy személy számára is (akik között van 1 férj és 3 gyerek + 1 kutya, 1 dogu és aranyhalak).
  • fentiekből következik, hogy ha munkaidő után nem érek haza, akkor említetteknek maguknak kell gondoskodni saját ellátmányukról, melynek következtében eleget teszek az önállóságra nevelés elveinek.
  • fenti nevelési elveket követő magatartásom miatt a tinédzser korú gyermekeim önállóan képesek magukhoz élelmet venni, illetve addig nyafogni a telefonba (de itthon nincs semmi), míg minimum három gyrostállal és sültkrumlival nem megyek haza.
  • képesek az iskolai követelményeknek megfelelően testben és lélekben a másnapra felkészülni, azaz nem kell kikérdeznem őket és nem kell a táskájukat összepakolnom.
  • a legnagyobb iránymutatásai alapján képesek a szobájukban összepakolni és kiporszívózni. A fürdőszoba sajnos még nem megy, így még nagy szükség van rám. Hála isten, különben már önálló háztartást vezethetnének. (A lányom már erősen érdeklődött, hogy hogy állunk a CSOK-os lakásvásárlással, mert már az összes osztálytársa nála akar lakni az egyetemi évek alatt.)
  • minden gyereknek van kiemelt feladata: az egyik a kutyafelelős, a másik a szelektív hulladékgyűjtés felelőse, a harmadik meg a normál hulladék felelős – milyen jó is a nagycsalád!
  • fenti háttérrel nem esek kétségbe, ha a barátnőm napközben felhív, hogy egy azonnali lelki fröccsre lenne szüksége és üljünk már be valahová munka után. És ugyanilyen könnyedén szervezek akár egy hétvégét is külön a családtól.
  • ezen rugalmasságot megszokva nem borulok ki, ha a gyerekem este 10-kor hoz egy nyomtatványt, hogy holnap ezt vissza kell vinni az iskolába, vagy reggel fél nyolckor közli, hogy délután 4-kor szülői értekezlet lesz, vagy papírgyűjtés van és legalább egy szatyor újságot kell vinni. (Még szerencse, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet.)
    Így azon sem borulok ki, ha szülinapjára 10-15 osztálytársát kívánja meghívni.

Látom már lelki szemeim előtt, hogy most azt hiszed, a napjaim 24 órájából 26 óra móka és kacagás.

Ezért most lássuk a hátrányokat:

  • mivel nincs napirendem, mindenkinek megígérek mindent azonnal,
  • az összetorlódó feladatok miatt nem csak 8 órát dolgozom és az önként vállalt feladataim is általában belenyúlnak az éjszakába és a hétvégére,
  • nincs mindig rend és grillezett óriás garnéla sült ananászos salátával a hűtőben,
  • nem érek rá hetente műkörmöshöz, fodrászhoz és masszőrhöz járni.

A leltárt áttekintve nem is olyan rossz. S, ha visszatekintek az ad hoc hozott döntéseim eredményeire, nyugodtan dőlök hátra. A legjobb nyaralásunk az volt például, amikor egy héttel előtte szóltak, hogy mehetünk egy teljesen ingyenes családi hétvégére, bár még alig fejeződött be az iskola. Vagy amikor pár éve a rekkenő hőségben úgy ültünk fel a vonatra a Balaton felé, hogy még nem tudtuk, hol alszunk.

Amúgy fejlődőképes vagyok, ezért már különböző praktikákat alkalmazok, hogy rendszerezettebb legyen az életem. Az egyik ilyen, hogy ha veszek színházbérletet, akkor rendszeresen szakítok időt a magas kultúrára is. Szintén ezért van fitnesz bérletem, hogy hetente legalább két alkalommal elmenjek edzeni. Mert az egyik legfontosabb dolog szerintem az egészség, amit könnyebb megőrizni, mint utólag helyreállítani. Így az egyik, de legfontosabb tanácsom az új évre:

Ne várjuk meg a betegségek kialakulását, hanem járjunk el a szűrővizsgálatokra és tegyünk meg mindent testi, lelki állapotunk jól létéért! Mert ne felejtsük el, ha mi nem vagyunk jól, akkor a családunknak, a gyermekeinknek sem tudjuk biztosítani még az alapvető dolgokat sem. Egyedülállóként pedig talán még fontosabb, hogy megőrizzük egészségünket – ha hosszútávon erre szeretnénk berendezkedni, akkor azért; ha meg társat keresünk, akkor azért!

Mert „Soha nem késő. Soha nem késő újrakezdeni. Soha nem késő boldognak lenni.” Jane Fonda


Ha úgy érzed, Téged is foglalkoztat valami, írj, küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatotMinden gondolat, érzés számít. A Tied is!

                                                         Arlette

Kék Nő

Többgyerekes anyaként nem bezárkóztam, nem vesztem el a munka-család-háztartás háromszögében. Inkább kinyíltam tőle, elhagytam a szélsőséges gondolkodásomat és keresem az arany középutat. Hiszek a kapcsolatokban, a közösségben, az emberi jóságban.

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá

Az email cím nem lesz publikus.