Műsorvezetők. Írók. Színésznők. ” csipkeruhájában túlragyogta a Mokka mai adásában vendégeskedő”, ” szelfi challenge címmel kezdett smink nélküli fotókat közzétenni magáról ” “Meztelenül pózol hamarosan megjelenő könyve borítóján” “megmutatta, hogyan változott a teste terhessége alatt”.
Értem. Elfogadom. Ujjongok tőle. Szabadok vagyunk. Ledobtuk gátlásainkat, előítéleteinket, ruháinkat. Műsorvezetőként, íróként, színésznőként. S nem, nem csak a színdarabban.
Nem, nem értem. Továbbmegyek, nem értek vele egyet és nem tudom elfogadni. Egyszerűen nem értem. S már rég nem azt, hogy ezek a nők miért nem jelzik, ez az ő szerepükben megalázó, tárgyiasító. A képen látható nő, ha egy zsákba varrva vezetné a műsorait, akkor is élvezném.
Az egész jelenséget, mely szerint a világ azoknak a nőknek ( és férfiaknak) áll, akik hajlandóak a testüket szolgálatába állítani a sikereiknek. S ne a kurvákra gondoljunk csak. Ne a Miss Universe lányaira, akik picsát se takaró bugyikban várnak a szép jövőre. Ne csak a valóságshow megvezetett, nyomorból érkezett, percnyi hírnévért bármit adó aluliskolázott szerencsétlenjeire.
Értelmes, iskolát végzett, eredményeket elért, gondolkodó nőkre is, akik a médiaszereplés érdekében hajlandóak elérni bármilyen testtömeg indexet, ránctalanságot vagy viselni operaházba illő vakolatot az arcukon. Akik Insta, Facebook, Twitter, magazinfotozás és az ezekkel járó sikerekért bármit megtesznek, elvállalnak.
S tovább megyek. Ugyanezek az emberek fogadják el, hogy a mulitnál csak krumplinyomóval készült karakterek dolgozhatnak, haj nélküli férfi labdába se rúghat, elvárják a szakmai tapasztalat mellett a fitos orrocskát és friss pofikát. Lehetetlen kombinációban legyél 16 éves húsú lány, 30 éves nő energiaszintjével egy 60 éves nő érett gondolkodásával és tapasztalatával. A húsod mindenhol többet ér. Fontosabb, mint a tartalom, amit képviselsz.
Az eszméknek, a gondolatoknak leáldozott. Puzsér a legjobb példája. De legalább őszintén vállalja: kurvának kell állnia, ha el akarja juttatni szélesebb közönséghez a gondolatait. De azért, élek a gyanúval, tangabugyira még ő sem vetkőzne le (ki).
Ha nem vagy kimondottan extrovertált alkat, ha a talmi csillogás nem az erősséged, akkor nem a második sorba kényszerítenek, ha nem a sor végére. S nézheted- hallgathatod azokat az embereket, akik annyira vágynak a fénybe, hogy semmi sem rettenti el őket. Akiknek kedvez a mai világ a felszínes, sekélyes képi és gondolatvilága.
Ma már az állásinterjúkon is lehengerlően magabiztos és jól öltözött embereknek van esélyük. Nem, mintha a szakmai tudás akár csak köszönőviszonyban is állna a beszédkészséggel. ( Nem a színművészetiről van szó). Ha szerencsétlenebb a testalkatod, ha kövérebb vagy az átlagosnál vagy, ha más nem, de öregebb, akkor neked annyi. Ha még e mellett nem is fordítasz arra energiát, hogy úgy tűnjél, mint aki sikeres, szép és fiatal, akkor végképp esélytelen vagy.
Annak a hangja és a gondolatai jutnak el a nézőkhöz- olvasókhoz, aki kellemes pasztell színekben, csinosan dekoltáltan és ránctalanítva tudja tálalni azokat. Vagy szexin. Magával együtt.
Ha Te is úgy érzed, van miről beszélnünk, vedd fel velünk a kapcsolatot.
Arlette
Egyetértek, de a Puzsérral mi a baj? Szerintem a legnagyobb médiahack, ahogy ez Rtl-t felhasználta. Anélkül lehet, hogy pl. én sem figyelek fel rá, amit meg bánnék, mert jó témákat vet fel és érdemes figyelni rá. Persze nem kell mindennel egyetérteni, de még így is hasznosabb, mint az összes celeb együttvéve.
Semmi. Jól teszi. Azt jeleztem, hogy tőle mást várnak el. Majomnak, pojácának öltöztetik, de hímringyónak nem. Ha nőként akarsz ugyanilyen médiahack-et, akkor elvárják a harisnyatartót és a vetkőzést. Kedvelem Puzsért.