kést ránt..
kést ránt a hajnal ,hogy átszúrja az éjszakát.
a fekete múlik….egy utolsót felkiált….
majd sóhajtva elomlik…helyét átveszi a fény..
csak szívembe nem jut belőle…nincs remény
a hangod gyönyörű……már bármikor hallhatom..
a tükör igazat mond többé nem vallatom..
a képet vállalom. és csak tovább élek..
istentől én új életet nem kérek..
fogadd el tőle te is amit kaptál
sok áruló közt ha igaznak maradtál…
nézz a szemembe, vívtam néhány harcot
nyertem csatákat, vallottam kudarcot–
kést ránt a hajnal..az éjt keresztül szúrja..
elpattan szívének minden sötét húrja..
már bármikor hallhatom gyönyörű hangod..
a tükör igazat mond, mindent bevallok..
Rácz Bolgárka írása
