Na jó, leszámítva azokat az extrém sportolókat, akik a nyolcezres csúcsok megdöntésére, vagy más, földi halandó számára hajmeresztő mutatványra képesek. Mondjuk, ők bíznak annyira magukban, hogy biztosan tudják:” Meg fogom csinálni!”
Biztonság, bizalom és bizonyosság.
Valami miatt egyre több bizonytalanság vesz körül bennünket, vagy úgy is mondhatnám a bizonyosságot, a tuti megoldást, a nagybetűs VÁLASZ-t hirdetők reneszánsza zajlik. Nincs olyan nap, hogy ne hallanék, olvasnék egy újabb csodaszerről, csodamódszerről, vagy éppen annak a cáfolatáról egy hírt.
Sorra kapom a kéretlen tanácsokat, sőt kioktatásokat, micsoda középkori sötétségben éltem eddig, hogy nem tudtam ezt, vagy nem próbáltam azt a MA MÁR MINDEN GONDOLKODÓ EMBER által elfogadott, használt szert, módszert, ami egyetlen gombnyomásra leolvasztja a felesleges kilókat, megszünteti a derékfájást és a rákot, segít bekerülni a gyereknek az egyetemre és gazdaggá tesz.
Magyarul: nem ismertem a boldog élet titkát. Ők bezzeg igen.
Vajon mitől gondolják az úgynevezett megmondó emberek, hogy az ő harsány, lehengerlő és arrogáns stílusukra találnak vevőt? Talán attól, hogy egyre többen és többen bedőlnek ennek a látszat-magabiztosságnak?
Szeretném hinni, hogy nem így van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a gomba módra szaporodó, legátlátszóbb manipulatív kliséket használó csodaárusok és az őket tudományos alapokról támadók és bírálók száma napról napra nő. Nem csak a konkrét reklámokra, vásárlásra buzdító spotokra gondolok, hanem egy-egy hír nyomán (és alatt) megjelenő kommentáradatra. A késhegyre menő vitákra, ahol – néha rejtett mazochizmusból végigolvasok ilyeneket – mindenki szakértője a pszichológiának, orvostudománynak, jognak és közgazdaságtannak, sőt az alternatív szülésnek és a molekuláris biológiának is. Tekintet nélkül nemre, korra és tudományos fokozatra.
Kár hogy arányaiban ennél sokkal kevesebb harmonikus, kiegyensúlyozott emberrel találkozom a mindennapokban.
Ha az egymás iránti bizalom és az önbizalom oldaláról vizsgálom meg az embereket, akkor azt tapasztalom, hogy zuhanórepülésbe csapott át a történet. Legalábbis, én a környezetemben ezt látom, de nem akarok én is HAMIS ÁLLÍTÁSOKKAL senkit befolyásolni. Ez az én személyes élményem.
Én is biztonságra vágyom. Szükségem van megbízható barátokra. Szeretném erősíteni újra és újra megtépázott önbizalmamat. De számomra az instant változat nem működik. Hiteltelen és hamis. Nem hiszek a mindenki számára érvényes abszolút igazságban. Abban meg főleg nem, hogy az belesűríthető egy pirulába, egy hosszú hétvégés tanfolyamba. Sőt azt is kétlem, hogy egy önjelölt próféta hozzásegítene.
Sokkal inkább abban hiszek, hogy magamnak kell megküzdenem érte. Vannak segítőim is, de nem a magamutogató, agresszív fajtából. Az nem az én utam.
(Előző részünkben ezek a megmondóembereknek voltak terítéken)
(mézes keserűcsokoládé írása)
Ha úgy érzed, megosztanád Te is érzéseidet, gondolataidat, írj, küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatot. Minden gondolat számít. A Tied is!
Arlette
