Rohadtul nem vagyok Hygge!

„Kedves Mikulás! Rossz voltam idén (is) ÉS megérte, te kövér ítélkező rohadék!”

Semmiképp nem szeretném, ha dicsekvésnek hangzana, ám én most akkor jelentem, kész vagyok: nemcsak a körmösömnek van tele a puttonya így előre az ünnepekkel, hanem nekem is! Neki, mert mindenki ápolt akar lenni, nekem, mert tele vagyok tennivalóval!
Jó értelemben véve győzött az ember-undoritiszem, jó értelemben vágják már most utánunk a boltok az akciókat, s bár a karácsonyi zene itt falun MÉG nem szól, megvan nagyjából minden, ami kell! Győzött (ismét) az eufemisztikusan maximalizmusnak hívott, pejoratívan pedig kényszer betegségnek is emlegetett minden kész – minden megvan hozzáállás így november végére…

Hatalmas szikla gördült le a vállamról, hogy idén ünnepekkor is jutott időm energiám lendületem Mikulást és Jézuskát megszégyenítő idegzettel, kitartással, számolgatással időben, a tömeg ELŐTT de a MÉG meglévő készletekből a számomra fontosaknak meglepit becsempészni a hálószoba legmélyebb és legtitkosabb fiókjába… Ott várják az utolsó pillanati csomagolást és átadás-átvételt, receptek ravaszán az ujjam pontosan időzítve fogja őket elsütni megsütni és megszervezve a takarítóbrigád munkája is, ha már (tudod már nálad ki fog ablakot mosni? Muhaha!).

Ha idáig eljutva sikerült az Olvasót feldühíteni, hogy ez az idióta meg mit bezzegel, vagy sikerült kellően elkeseríteni, hogy ez az idióta máris megvan mindennel, esetleg kényszert érez, hogy betrollkodjon valamivel, mondjuk hogy utálja az ünnepet, akkor erősen ajánlatos továbbolvasni, hadd nyugodjanak le az indulatok!

Mert engem várnak a következők még így év végére:

  • A részmunkaidős munkám nem kissé kibővült az egy évvel ezelőttihez képest plusz tréningekkel, amik nyilván szombaton vannak! Főnököm a vasárnap este kilenc órási telefon míting helyett immár péntek este kívánja megbeszélni az apróságokat és (hál’ istennek) kezem elengedve immár megbízik bennem és csupán főnökös-dolgokra korlátozza ezeket a beszélgetéseket. Ez viszont azzal is jár, hogy a kollégákkal sokkal többet kell együttműködni, így a hajnali és esti email-ek száma megemelkedett, jóval többször kényszerülök az itthoni munkasarokban a gép felett görnyedni… És ha már, akkor a plusz feladatok mellett túl vagyok egy ellenőrzésen – hip hip remekül sikerült – és az ünnepi szervezés szintén szombat délelőtti munkavégzést vesz igénybe!
  • A ded iskolája aktív részvételt igényel! Nemcsak a versmondó versenyre történő itthoni felkészítés, hanem az E-napló monitorozása, a többi szülő megismerése, ilyen olyan suli alapítványos gyűjtések vagy éppen gyermek-szülő programok szervezése és háttérmunkája, hanem a mindennapos probléma megoldásokba is most már talán belejövök. Amellett, hogy a marslakókban reménykedve remélhetőleg megússzuk az ausztrál influenzát, a többi gyerek sajátomra gyakorolt hatását is normális mederben tartva mindig lennie kell megfelelő méretű ÉS vasalt ruházatnak (khm, első hét után jött az intés, hogy „Kedves Anyuka tessék vasalni!”), túl vagyunk az éves fotózáson és az excelben kötelező rendelésen is! Hátravan az osztály Mikulás csomagjának az összekészítése, az első féléves nyílt nap és (amitől igazán parázok) az első féléves szülői értekezlet!
  • Akkor még téliesítsük idén az autónkat úgy, hogy ne fagyjon szét a hűtő és ne rohadjon tovább a kasztni, csempésszük az asztalra a többféle szaloncukrot, hogy a fára a legfinomabb kerüljön, próbálgassuk a fotó programokat egyedi és saját téli gif-ek elkészítéséhez, menjünk el az év végi kontrollokra és üljük végig a sorokat az SZTK-ban, erősítsük meg magunkat néha egy egy nagy beszélgetéssel, blablabla.

És talán akkor tényleg semmi más dolgunk nem lesz decemberben, mint hogy elmenjünk a meleg uszodába megcsodálni gyermekünk úszótudományát, bedobni a kosárba a mézeshez szükséges hozzávalókat és pár méter csomagolópapírt, itthoni közös ügyködéshez felhasználandó, mosolyogni és JÓL ÉREZNI magunkat, csevegni és év végét összegezni, no és persze egymást nagyon szeretni… Mielőtt újra rosszalkodni kezdenénk…

Hisz a Mikulást is boldoggá teszi, hogy az összes rosszlány címét ismeri, nem?

Alice A

Békés harcos a multikulti világban

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá

Az email cím nem lesz publikus.