Soha-viszont-nem-látásra február 2017!

Ez a hónap is eltelt. Ha arról nem vettem volna észre, hogy kifelé megyünk a télből, hogy világosabbak a nappalok, már leizzadok a télikabátban és elöntötték a Facebook-ot a virágos képek, akkor arról biztosan, hogy özönlenek a hivatalos levelek… Nyomtatványok, szembesülés az új és a régi adókkal, határidők egymás után és kitűzött szülői értekezlet: ott szerepel mindenhol kihívóan, magát kelletve a dátum és a figyelmeztetés a pontosságra.

Ilyenkor érzem azt, hogy határidőnapló nélkül bizony egy lapát nélküli hajóban üldögélnék valahol a Soca egyik zúgója előtt… De ebben a bejegyzésben nem a jövőről vagy a jelenről szeretnék elmélkedni, hanem arról, hogy alig két hónap alatt máris mennyi mindenen túl vagyok…

Talán az Olvasót is rá tudom venni arra, hogy álljon meg egy pillanatra így az év eleji hajrában és nézzen a háta mögé: elszaladt két hónap az évből, mik azok az eredmények, apró sikerek és lépések, amiket megtettünk? Tartjuk-e az újévi fogadalmakat (már aki tett egyáltalán): ha igen, akkor veregessük magunkat háton ÉS folytassuk. Ha nem, nézzük meg alaposan, miért is nem és miért volt más fontosabb ennél ÉS bocsássunk meg magunknak..

Már csak azért is fontosnak tartom az ilyen fajta kis „önelemzéseket”, összegzéseket, hogy emlékeztessem magam is: a jelenben kell élni! A múlt por, a jövő illúzió, semmink nincs csak mindig az adott perc, ne felejtsük hát kiélvezni is, mielőtt rádöbbennénk: még mindig a gyerekkorunkat sírjuk vissza vagy beleragadtunk az álmodozásba, a “majd-majd-majd”-ba, az “alig várom”-ba, és közben elsuhantak az évek – nosztalgiázással vagy éppen várakozással… Micsoda időpocsékolás!

Lássuk az én kis sikereimet az idei év első két hónapjában:

HIVATALOS ÜGY

Sikerült egy jó pár éven keresztül elhúzódó jogi ügyletet lezárnom. Már ez önmagában az én életemben egy újabb hatalmas mérföldkő! Évek kitartó erőfeszítése, makacskodás, rácáfolás az összes károgóra és ellendrukkerre valamint pesszimista jóslatokra Hihetetlen nagy örömmel nyugtáztam, mikor erről az értesítés is megérkezett: szó szerint valóra vált minden reményem és minden energia befektetésem meghozta gyümölcsét! Ismét nyertem egy egyáltalán nem játékban és jöhet egy kis pihenő a következő lépésig!

MUNKA

Sikerült a tavaly ősszel elkezdett munkáimat minden érintett legnagyobb megelégedésére elvégezni! Mit is jelent ez számomra? Több pozitív dolgot is, a pénzbeli eredmények ezek fényében nem számítanak, jelentőségük eltörpül a következők mellett: először is, hozta magával az önbecsülést és a belső elégedettséget – még mindig képes vagyok megújulni!

Másodszor, hozta magával az új emberekkel kötött ismeretséget és kapcsolatokat: ismét kinyílt a világ felém is és részemről is mások felé – igenis léteznek hozzám hasonló gondolkodású emberek és van szerencsénk egymáshoz hétről hétre! Harmadszor: képes vagyok alkalmazkodni és improvizálni a legmeglepőbb helyzetekben és társaságban – ha a fentiek nem lennének elég pozitívak, akkor az, hogy nem merevedtem bele egy „képbe” vagy „imázsba”, számomra mindenképp örömforrás!

KONFLIKTUSKEZELÉS

Sikerült egy egy „rázósabb” konfliktust veszekedés és örök harag nélkül, diplomatikusan és kulturált mederben megoldani! Van egy vérmérsékletem, tudom magamról, hogy időnként bizony 18+-osan reagálok egy engem vagy mást igazságtalanul érő eseményre, viszont idén még nem volt arra példa, hogy ez a robbanás elsöpörjön akárki mást (rajtam kívül)! Nem kis örömömre szolgált, hogy egyre kevésbé van szükségem a sportra indulat levezetésképp: egyre gyorsabban és egyre magabiztosabban sikerül kezelni a konfliktusokat ott és akkor, amikor azok történnek! Ez igazán sok örömöt ad nekem, elkezdtem hatékonyan alkalmazni az azonnali visszajelzést, ahelyett, hogy egy egy tüskéről nem vennék tudomást és hagynám, hogy beegye magát egészen mélyre, engem mérgezve illetve alattomosan a környezetem. Egyszóval haladok a konfliktus kezelésben és sehol egy örökre megsértődött ismerős, munkatárs, anyuka!

KIHÍVÁSOK

Említettem a sportot. Tény, hogy eddig levezetésképp volt rá szükségem, ami (hip hip hurrá!) átfordulóban van az önmagáért való művelés felé, és felmerült bennem (igen, ebben a tevékenységben is) a saját korlátaim megugrását célzó igény! Mikor beöltözöm és beindítom a GPS-t, majd nekivágok a terepen, már nem ijeszt el egy egy kóbor kutya – lefordulok az első sarkon és útvonalat váltok! Mikor a kis hang bemondja ötpercenként mennyit haladtam, hegyezem a fülem – szeretnék hónapról hónapra javítani az időmön illetve a távon! Mikor megnyomom a stop gombot, kíváncsian fürkészem a statisztikát – volt, hogy az utcán a kapu előtt jártam örömtáncot az újabb rekordnak! Ennek csupán mellékhatása, hogy egyre kevesebb cigarettát szívok, egyre nagyobb az igényem a minőségi ételekre, valamint fele annyi kávéra van szükségem a napi funkcionáláshoz! (Társ írásunk leteszem a cukrot itt olvasható)

VONZERŐ

Utoljára hagytam a külsőségeket, mert egy esti beszélgetés rávilágított, talán mégsem olyan fontos is ez… de győzött a hiúság, így ide sorolom, hogy sikerült időt szakítani egy professzionális keratin hajkezelésre, vágásra! Végeláthatatlan küzdelmem a hullámokkal, babahaj göndörödéssel és hajvégápolással ismét gyors és pikkpakk elfoglaltság lett, minimum fél évre, az eredménnyel pedig nap mint nap elégedetten szembesülök!

ELŐÍTÉLET CSÖKKENTÉS

Az említett beszélgetés pedig hozott magával egy másik magazin törzsolvasót (engem), megcáfolva azt a hiedelmet, hogy a fiatal magazin szerkesztők sznobok, undokak, orrot fennhordók lennének: dehogy! A tökéletes profil mögött van kedvesség, segítőkészség és nem kevés intelligencia is! Az előítéletek és a külsőségek hálójában kizárólag a legyek akadnak fenn, igyekezzünk gyönyörködni benne és meghagyni a pókoknak a szövögetést (nekik is csak a túlélésre kell, már amelyiknek), mi meg legyünk inkább pillangók (vagy csillámpónik és szivárványpukizók, ahogy tetszik)!

A teljesség igénye nélkül válogattam össze a saját kis személyes sikereimet rögtön így a 2017-es február végén. Viszont az Olvasót is arra biztatom, szánjon rá egy kis időt, hogy összegezze, mik történtek és keressük együtt a dolgok jó oldalát! Nem, az én márciusom, vagyis, tavaszom sem lesz esemény nélküli, semmi nem lassul le, pont ellenkezőleg, kizárólag gyorsulni fog! Mégis, milyen jól is esett egy napsütéses vasárnap, egy finom ebéd, egy bekuckózós délutáni szunya után visszatekinteni…

Az ÖN… témakörét ebben a játékban kezdtük.


Formáld Te is a világot! Írj, küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatot.

Minden gondolat számít. A Tied is!

                                                         Arlette

Alice A

Békés harcos a multikulti világban

Nincs még hozzászólás

Hozzászólások letiltva