„Szeretlek”- ennek semmi köze Hozzád

Ez a szó megváltoztathatja egy ember életét örökre… De mi van akkor, ha egy nárcisztikustól hangzik el? A következő nyílt levél kering az Interneten, az összes szerencsétlen léleknek, akik szerelembe estek egy olyan emberrel, aki sosem fogja őket viszontszeretni. Tanulságos vallomás következik!

Hello,
Normál esetben nem mondanám ezt, vagy vallanám be valaha, mert akkor tönkretenném azt a manipulatív játékot, amiben olyan jó is vagyok, voltam, leszek…

Amikor azt mondom, „szeretlek”, amit igazán értek alatta, az az, hogy szeretem a dolgokat, amiket értem teszel. Tudom, mennyire szeretnéd, hogy szeresselek, és ezért hajlandó vagy magad előtt is eltagadni az igazat, még ha az arcodban is van már szinte szó szerint…

Szeretem, hogy annak ellenére, hogy egyfolytában kicsinek és jelentéktelennek tüntetlek fel, mégsem veszed el tőlem a hatalmat, hogy kihasználjam a kedvességed és a jó szándékod. Mindig jobban érzem magam, amikor te miattam rosszul…

Szeretem, hogy mennyire könnyű elbizonytalanítani téged és megkérdőjelezni az eszed épségét. Sosem tudod, mi az igaz vagy mi a helyes, amíg én azt neked nem mondom – ez az igazi hatalom!

Szeretem, ahogy csökkennek felém az elvárásaid, amíg az enyémek feléd egyre csak növekednek… Természetesen, ha nem elégíted ki az enyémeket, kudarc és keserűség önti el az arcodat, amitől megint csak mosolyognom kell…

Szeretem, hogy az egész életed fókusza ÉN vagyok. Megoldani az én problémáimat, csökkenteni az én fájdalmamat, számomra megoldásokat találni – mind mind rólam szól, és sosem rólad. Szeretem, hogy sosincs időd magadra, és hanyagolod a saját életed dolgait.

„Szeretlek” – ennek a szónak semmi köze hozzád, hozzám van köze, mikor a közelemben vagy. Hogy egyértelműen fogalmazzak, az én boldogságom a te felelősséged.  Amikor azt mondom, „szeretlek” valójában az érzésbe vagyok szerelmes, hogy gyűlöllek. Téged is, magamat is. Annak ellenére, hogy gyűlölöm magam és sajnálom magam nap, mint nap, a te szerelmed felém engem is szerelmessé tesz saját magamba. Utálom, hogy ebből a szempontból tőled függök, úgyhogy érzelmileg ezért bizony fizetni fogsz.

Szeretem, hogy egy icuri-picuri darabka érzelmet irányodban eléd lógatva megteszel mindent, hogy megkóstolhasd, legyen bármily apró is a falat… Tudom, hogy jelét szeretnéd látni a szerelmemnek, és tudom, hogy kimutatod, hogy törődsz velem, de miért is tenném ezt én valaha is? Hisz azért vagy velem, mert sosem fogod megkapni ezt az érzést tőlem, de a remény és vágy erre kitölti a mindennapjaid…

Szeretem, hogy tudom, nem fogsz elhagyni soha – hisz pont annyira függsz tőlem, mint én tőled.

Szeretem, hogy azonnal áldozatnak tudom feltüntetni magam, mikor személyiségem egy egy hibájára mutatnál rá, vagy éppen annak bántó mivoltára. Biztosan emlékszel jó pár példára, amiket az én bántó magatartásomra hoztál fel, és szörnyen érezted magad utána, mert én azt akartam…

Szeretem, hogy úgy érzed, szükséged van rám, és én teszek neked szívességet, hogy veled vagyok egyáltalán. Annyiszor összetörtelek már, hogy elhitted, nem érsz többet, mint amennyire én tartalak téged.

Szeretem, hogy azt hiszed, szerelmes vagyok beléd. Én, mint az átlagember, akinek egészséges rálátása van a dolgokra, persze hogy nem tudom ki-bekapcsolgatni az érzelmeimet. Csakhogy én az az ember vagyok, aki azért mutat szeretetet és vonzalmat, mert ezek a manipulációs eszközeim és velük megkapom, amit akarok.

Összességében szeretném, hogy tudd: mikor azt mondom, „szeretlek”, az nem azt jelenti, amit te szeretnél, és nem azt jelenti, amit a világ szerelemnek tart. De ahogy azzal te is tisztában vagy, én nem a való világban élek – a saját szabályaimat követem és tőled is elvárom, hogy ezek szerint élj.

Kérlek tudd, hogy sosem fogsz tudni megváltoztatni, de ha mégis megpróbálod, el fogsz bukni. Így viselkedem mindenkivel egész életemben, gyerekkorom óta – mikor is nem kaptam elég szeretetet és gyengédséget. Rajtad bosszulom meg bántó szavakkal és manipulatív taktikákkal a szeretet nevében, de mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz.

Vagyis, mindkettőnknek tudnia kellene…
Üdvözlettel,
A Te (Nem)Szerető Nárcid
(forrás: http://iheartintelligence.com)

Alice A

Békés harcos a multikulti világban

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá

Az email cím nem lesz publikus.