Szubjektív ételiszony: fókuszban a sushi.

Meggyőződésem, meg akarják nekem magyarázni, a sushi étel, a sushi finom. Hogy életérzés fogyasztani. Planet Sushi, Oktogon. Amit én látok:

  • Egészségtudatosok igyekeznek megmagyarázni maguknak, ez milyen különleges, ízletes és ráadásul életminőség javító étkezés.
  • Sznobok és városi értelmiségiek ülnek az asztaloknál életérzésként, nagypolgári rítusként és modern gondolkodásuk bizonyítékaként megélve a japán konyha kedvelését.
  • Vidéki alapparasztok  próbálják pörkölt és nokedli iránti vágyukat felülírni nigirivel és makival.

Én rosszul vagyok ettől az ételtől. Az én csökött, elmaradott kis agyamban ez nyomor szülte szükségtáplálkozás ott, ahol azon a pici kis sziklákkal zsúfolt, termőföld nélküli helyen se fű, se fa nem nő elég. Míg az előbbi az állatokhoz, ez utóbbi pedig egy jó sült húshoz nélkülözhetetlen. Ja, értem én, miért nyers minden, ha se tűz, se egy épkézláb négylábú nem él meg ezen a talpaltnyi helyen. Sőt, azt is értem, ha csak hal és alga van számolatlan mennyiségben, akkor halat fognak algába tekerni. Nyersen.

Ettől még nekem ez ízetlen, ehetetlen és nyomor szülte megoldás. Ami attól, hogy futtatják még nem lesz se finomabb, se kelendőbb.

Nem mellékesen pedig rohadt drága.

 

Arlette M

"Az élet, mit élek- enyém!" COO- gondolkoding. Felöltözve is ember. Komfortzónátlanítva.

Nincs még hozzászólás

Hozzászólások letiltva