Amikor a kilencvenes évek elején nagyapám alföldi vályogházának tiszta szobájában megláttam Enya Orinoco flow című videó klipjét  fekete-fehérben a Zenebutik végén, egy pillanatra elakadt a lélegzetem. A hétfői falusi piac, a békéscsabai színház évi két hakni előadása és az iskolában kötelező, klasszikus hangszereket bemutató koncertsorozat kulturális közegében minden újdonságnak számított. A hímzett keresztszemes kispárnák, és a Szív küldi szívnek világában szocializálódott tinédzser számára Enya zeneileg és vizuálisan is sokkolóan hatott. A televízió tényleg a világra nyitott ablak volt.

Én még a tévén keresztül ismerkedtem meg Somi Panni indiai alapokon nyugvó táncnyelvével. A tévében láttam Somamamagésát, aki a tészta gyúrásának szexuális aspektusairól beszélt. Hallottam beszélni Hankiss Elemért, Cseh Tamást és David Attenborought-t. Volt Stúdió84, 85, 86, Ablak, és Delta. Igen, ez azokban az egyszervoltholnemvolt időkben történt, amikor még ismeretlen fogalom volt a wifi, az internet és az okos telefon.

Nehéz elmondani, milyen érzés, amikor nem a fősodorba születsz.

Amikor a legközelebbi munkalehetőség 100 km-re van. Amikor a közepes, kisvárosi gimnázium hümmögve fogad, mert ez az ötös mégiscsak pusztazámorfalvi és ki tudja, mennyit ér majd. Amikor egy jó könyvesbolthoz kétszer kell átszállni és másfél órát zötykölődsz a tanyavilágban egy angol regény miatt. Csakhogy ez már befejezett múlt idő. Egy mai falusi tinédzser ugyanis virtuális gyorsforgalmi utak kereszteződésében él. És ez fantasztikus.

Az online elérhető szolgáltatások, az információ dömping demokratikusabbá tették a világot. Ugyanazokat a videókat osztja meg egy fővárosi és egy kispiripócsi fiatal, ugyanazokban az online könyvesboltokban vásárol, és végtelen mennyiségű idegen nyelvű forráshoz juthat ingyen. Akiben egy cseppnyi ambíció van, néhány óra kutatással világ színvonalú oktató anyagokkal egészítheti ki az iskolai tananyagot. Lépésről lépésre követhető leírások, tesztek, kvízek, összefoglalók, feladatok és esettanulmányok segítenek, hogy minél hamarabb eredményeket lehessen felmutatni.

Meggyőződésem, hogy az online oktatás jelentősége és szerepe a kistérségekben hamarosan megnő. Nem hiszem, hogy írni és olvasni tanító nélkül fognak megtanulni a gyerekek. De az elérhető meséket, az izgalmas, szépen illusztrált olvasnivalókat már nem feltétlenül a szűkös erőforrásokra támaszkodó falusi könyvtár fogja biztosítani. Annak is csökkenhet a jelentősége, ki mennyire jó középiskolába jut be. A verseny feladatok és megoldási kulcsok már most is könnyen elérhetőek, nem lesz akkora jelentősége, hogy jó vagy rossz tanárt fognak ki a diákok.

Az online oktatás növeli az esély egyenlőséget, de csak azoknak a körében, akik eljutnak a stabil és biztos írás-olvasás tudásig, mert enélkül zárva marad ez a csodapalota.

Ha pedig a falusi tanító jól végzi a dolgát, és mindenki megtanul írni, olvasni, akkor már csak a napi szintű számítógép és internet hozzáférést kell mindenkinek biztosítani. A digitális analfabetizmus ugyanis végtelenül kiszolgáltatottá fogja tenni az embereket. Aki nem ismeri a böngészőt, nem lát oktató videót, nem tudja, mi az a file letöltés, az ügyfél regisztráció, annak a munkaerőpiacon sem lesz esélye. Bárhol is éljenek, ők maradnak majd az elszigetelt, virtuális tanyavilág lakói, az örök számkivetettek.

(Sorozatunk korábbi részei a közoktatásról és a tanodákról itt és itt olvashatjátok)

Kocsis Kata írása