Úton a Seriserilédi-től a tartalmas zenéig

Jó ideje nem nézek TV-t, nem is értem miért van. Hm, vagyis, tudom miért: hogy nézhessem a zenecsatornát! Hidegen hagy a híradó, az ÉNB, meg a VVkitudjahány. Amire szükségem van vagy érdekel, azt megnézem a neten (ezért sem tudtam például a Fluimucil kisfiúról, de talán nem ért akkora veszteség). Viszont a zene, az teljesen el tud bűvölni, ki tud kapcsolni…

Régebben elég volt annyi, hogy „száncsábarbi” és „bikicsunáj” meg „seriserilédi”, „jáijáékokkódzsambójáijáié”, kit érdekelt az igazi mondanivaló vagy szöveg? Adták a rádióban és fonetikusan lehetett rá tombolni… Megjegyzem, a magyar előadók is akkoriban kimerültek a „bájbájszása” és „tinédzserlámúr”-ban, esetenként az „induljonabanzájessenszétaház” vagy a „csavardfelaszőnyeget”.

Na de mi van most? Már nem kell felvenni a rádióból kazettára, sőt még a CD-t se kell megvenni. Elérhetővé vált mindenki számára a zene…

Valaki orrom alá dugta a statisztikát, hogy Magyarország 26%-a beszél angolul, nagy részük ráadásul a fővárosra koncentrálódik. Vannak szerencsére olyan önkéntesek, akik fordítják a dalokat, és közzé teszik honorárium (jó, néha pontosság) nélkül a zeneoldalakon. Ez az önkéntes munka azt gondolom, rendkívül hasznos, ám egyelőre nincs eléggé értékelve. Valamint ott vannak a magyar előadók, akik már kezdik kapisgálni, hogy nem elég a dallam, mondanivaló is kellene….

Azt tapasztalom, hogy kezd kialakulni egy olyan réteg az előadók között, akik már nem a népszerűségre törekednek, hanem a társadalom egy egy jelenségére hívják fel a figyelmet. Ott van például Lady Gaga, aki most felszólalt zenével a szexuális zaklatások ellen (’Til it happens to you c. dalával) vagy The Chainsmokers „Selfie” c. száma, ami torz tükröt tart a mai éjszakai és netes életet élő fiatalok elé. Az idősebb korosztályt se hagyjuk ki, érdemes meghallgatni Mike Posner „Took a pill in Ibiza”, ami már a negyveneseket szólítja meg, és háború ellenes renitens előadó például az „Escape the fate”, aki odavág keményen a „One for the money” dalával.

Nem, nem népszerűek ezek a dalok. Értő fül nélkül tucc tucc a KSHMR is, aki kiáll az indiai és szír gyerekekért, lehet rá legyinteni.

Rátérve a magyar előadókra, nos, egyre többen rákaptak az angolosításra. Ráébredtek, itt nekik nem terem babér, ha nagyon feszegetik a határokat. Hol van már Nagy Feró az élő csirke lefejezésével a koncertjén, Gangsta Zoli kiöregedett, az Edda pedig már elmondott mindent. Alvilági figurák merik megfogalmazni a gondolataikat, de ők sem populáris, hanem rap formában, így korlátozva magukat egy szűk réteg fülére. MRW: „Hittem benne” és „Ne rinyájjá”: őt nem érdekli, hogy sokkol a 18+-as szövegével egyeseket, mert igenis van hogy a sokkterápia ráz fel valakit, nem a léleksimogató Caramel révedése a távolba… Children of Distance, Honeybeast, Quimby, honfitársak, de a nevükből ki nem találná senki. Oláh Ibolyának bármit elhittem, mert ő beletette a lelkét, a származását, de Tóth Gabi mára már átment tévésbe, Tóth Vera meg a fogyásában tobzódik.

Egy szó mint száz: lehet közvetíteni a zenével is a mai világban, csak ne gondoljuk, hogy az olyan egyszerű. Akinek betalál egy egy társadalmi kritika, az dühös lesz, akit meg érint, az kis valószínűséggel fogja ezt bevallani.

Mindenesetre én drukkolok, hogy ez a fajta kezdeményezés valahogy becsorogjon a köztudatba, akkor is, ha nem popsik, mellek, kockás hasak vannak a videókban. Arra szeretnélek buzdítani, hogy ha van egy kis időd, kapj youtube-ra és hallgass bele a bejegyzésben említett számokba. Adj esélyt a másnak, gépeld be hozzá hogy „magyar felirattal” és nyisd ki szemed füled szíved. Nem lustaságból nem tettem be linkeket, hanem mert célom, hogy picit te is dolgozz, kilépj a megszokott a facebook-instagram-tinder háromszögedből. Végül megjegyzem: ez nem egy reklámposzt, hanem egy zeneajánló ami nem sláger vagy lakodalmas, hanem egész egyszerűen szerintem értéket közvetít a maga módján.


Gyere, írj Te is. Inspirálót vagy elgondolkodtatót. Küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatotMinden gondolat, érzés számít. A Tied is!

                                                         Arlette

Alice A

Békés harcos a multikulti világban

3 hozzászólás
  1. Rengeteg jó és tartalmas magyar zene van, csak nem a rádióban kell keresni 🙂 Nekem is szívügyem, hogy legyenek értelmes magyar dalszövegek, de sajna, ami ilyen, az nem kell a magyar populáris kultúrának, hallgatja az a 100 ember, aki rákeres.

  2. Kedves Gondolkodólány!
    Mondanál pár konkrét előadót, akiket érdemes lenne meghallgatni?
    Köszönöm.

  3. Kedves Katie, persze. Bár nyilván ízlés-függő a dolog, meg én már öreg vagyok, de nekem sokat adott például a Szabó Balázs Bandája. Cseh Tamás. (régi) Ákos. Berencsi Attila. A Populär. (régi) Quimby. Pál Utcai Fiúk. De kedvelem Péterfy Börit is például, bár az újakkal, bevallom, nem annyira vagyok képben 😉 Üdv. Gl.