Vidéki élet újratöltve

Ismét témánál vagyunk! Arlette szereti a fővárosi életet tősgyökeresként bemutatni, én pedig még mindig itt, szülőfalumban tengetem a napjaim, Így erről tenném hozzá a magam, magunk oldalát.

Itt van először mondjuk a hó! Igen, esett. Igen, a gyerek már nagyon várta. Kikotorva neki a dédapjától kapott faszánkót a padlás mélyéről illetve az éppen megfelelő méretű kezeslábast a szekrény mélyéről, élvezi a hideget. A „hogyan vegyük rá a gyerekünket a ház körüli munkára?” című játékban ismét egy win-win helyzet alakult ki: hólapátolásért egy kis zsebpénz is jár, a nagy karácsonyi kiköltekezés után, és milyen büszkék magukra, hogy ezt is tudják. Az utált atlétika óra is hirtelen értelmet nyer, hisz a kislabdadobást remekül lehet gyakorolni illetve hasznosítani a hógolyó-csatákban. Hurrá!  Egyszóval vidéken éppen most gyereknek áll a világ!

Na de mi a helyzet velünk, szülőkkel? Nos, itt már egy kicsit bonyolultabb a dolog. Mikor az utcánk szabályos korcsolyapályává változik, hirtelen nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy gyalog is el tudunk csúszkálni a suliig. Sem metro, sem busz, sem villamos nem áll rendelkezésre, sőt! A kocsi, ha nem garázsban áll, lefagy ilyenkor az első lámpától a kipufogó végéig! Készen állsz, hogy minden reggel fél órával korábban kelj ilyenkor, mert autót melegítesz, jégpáncélt olvasztasz ki, de ha mégis elaludnál ebben a sötét hideg időszakban, akkor tudsz-e sprintelni egy akkorát ezen a jégmezőn, hogy időre beérjetek?

Mi a helyzet a többi dologgal, mint például a van-e a hűtőben elég kaja, mert ilyenkor a jégjárdákon a megtömött szatyrok igencsak a lábtörés-kockázattal járhatók? Megy-e a fűtés, mert itt nincs távfűtés, sem közös képviselő, hogy biztosan meleg legyen a kis kocka-kalitkátokban, itt ki nem jön egy szerelő sem hétvégén? Folyamatosan rendben kell tartanod a kazánt, ha egyáltalán gázzal működik, mert ha vegyes tüzelésű vagy épp a gyönyörű kandallós megoldást választottad, akkor bizony nagykabátra és baltára fel, mehetsz fát vágni a kert végében!

Itt nem az számít, hogy vajon Tommy Hilfiger vagy Zara sapkád van, amiket manapság is már a kínaiak gyártanak, hanem az, hogy jó meleg legyen, mert minimum 5 celsius fokkal hidegebb van, mint a városban! Vagy talán az egyetlen, túlhajszolt háziorvosnál akarsz órákat eltölteni a tömött rendelőben, mert a flancolás fontosabb volt az egészségednél? Nem hiszem…

Sok városi odáig van azért, hogy kiköltöznek majd hozzánk, vidékre, mert ők majd paradicsomot termelnek a kertben, háziállatot tartanak és a kilátás milyen romantikus! Nem számolnak azzal, hogy akkor nincs például mozi az egyik (fűtött) plázában hétvégén (ahova olyan sok városi nyugdíjas néni és bácsi költözik be ilyenkor napközbenre, csak mert az meleg). Itt otthon nézed a TV-t vagy épp az online/letöltött filmeket ilyenkor, mert hosszú és csúszós út visz el a legközelebbi Mekibe akár. Azzal sem számolnak, hogy ha kutyát tartanak, akkor annak ilyenkor biztosítani kell egy meleg kutyaólat és, ahogy a többi háziállatnál, az udvari itatók is naponta legalább kétszer befagynak! Lehet jeget törni és forró vizes vödröt cipelni, különben törheted a fejed, hova teszed a megfagyott-szomjan halt hobbi-állatkád!

Sehol egy belvárosi padlószőnyeges üvegpalota, ahova mondjuk a szomszéd kerületből könnyen bejutsz, mert ezekhez bizony jó messziről kell minden nap bejutni, és olyan főnök még nem volt a világon, aki elnézte volna, hogy az időjárás miatt késel rendszeresen nem tíz percet, hanem egy egész órát!

Tény, hogy itt viszont, ha vannak is, hát láthatatlanok a hajléktalanok, akik a fővárosi aluljárókban pisis takarók és kartondobozok között szem előtt piázgatnak, hogy ne fagyjanak halálra! Itt nem látod őket az utcán, mert egy roskadozó vályogházban nyomorognak észrevétlenül, csöndben haldokolva. Rossz esetben tavaszra már halálra fagyottan töri rájuk az ajtót egy őket hiányoló szomszéd vagy épp városi rokon. De legalább itt vidéken nincsenek az emberek szeme előtt a maguk nyomorában, nem igaz?

Hisz amit nem látunk, az nem is létezik – a jótékony hóesés befedi a szemetet az utcán és eltakarja a szántóföldekbe még az ősszel vetett magokat.

Alice A

Békés harcos a multikulti világban

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá

Az email cím nem lesz publikus.