Zabálod a divatot?

Egy kedves olvasónk javaslatára jöjjenek az étkezési trendek! Magam azért szeretem Arlettet, mert az igényességet, a gondolkodást nem áldozza fel a népszerűség oltárán és önkéntes szerzőjeként magam is a józan paraszti észben hiszek. Nem gondolom, hogy mindennel kapcsolatban megmondom a tutit, hanem inkább gondolkodásra szeretnék ösztönözni.

Magam inkább racionális lény vagyok, de hiszek Istenben és hogy ő úgy alkotta meg a világunkat, hogy minden a javunkat szolgálja. Ebből és saját tapasztalataimból is kifolyólag nem hiszek a szélsőséges véleményeknek és megtanultam, hogy az arany a középút. Ezek alapján talán nem lesz meglepő, hogy nem hiszek a különböző étkezési trendeknek sem.

Úgy gondolom, hogy a divat egy adott kultúra vagy kor irányzata, amely leginkább öltözködésünket, társas szokásainkat, az élet külsőségeit határozhatja, vagy határozza meg. De semmiképpen sem az étkezésünket, mely a létünk és egészségünk alapja!

A régi emberek, kezdve az ősemberektől a régi magyar parasztkultúráig mindig is tudták – nagykönyvek, étkezési tanácsadók, dietetikusok és Schobert Norbi nélkül – hogy a helyben elérhető állati és növényi eredetű táplálékforrásokból mi az, amire szükségük van. És még képesek voltak ezek előállítására is. Nem véletlenül megyünk vissza a „termeld meg magadnak” felfogáshoz, mert már az internet segítségével tisztában vagyunk vele, hogy az a több ezer kilométert megtett kínai fokhagyma is milyen áron jut el hozzánk.

Persze egyre inkább satnyulunk – az ősemberhez képest: az ipari forradalom következtében teljesen megváltozott az életünk és ma már az én férjem is a fotelből ülve bányássza a bitcoint (egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz – egyes elemzők szerint a jövő valutája) ahelyett, hogy mamutok után loholna a somogyi erdőkben. (És az egészsége szempontjából hasznosabb is lenne, de szerencsére feltalálták a szobabiciklit.)

Szóval nagyon megváltozott a világunk, a legtöbb ember ehhez meg nem tud alkalmazkodni, ezért aztán mindenféle alternatív csodaszerekben és diétákban hisz és költ rá, hogy megnyugtassa saját lelkiismeretét, és még azt is megmagyarázza így magának, hogy tesz az egészségéért. Meg nyilván ez a trendi! Ha megnézzük a legtöbb „női” magazint, fő téma: hogy nézünk ki? Mit kell tennünk, hogy egyáltalán kiléphessünk az offline világba és mik a legújabb csodaétrendek?

Pedig itt nem divatról, elvárásokról és megfelelési kényszerről kéne beszélgetnünk, hanem az egészségünkről. De nyilván ez csak akkor lesz téma és akkor kapkodunk megint fűhöz-fához, ha sérül, pedig a megelőzéssel sokkal előbbre lennénk.

Ehhez fontos lenne azt is átgondolni, hogy egyáltalán mikor gondoljuk magunkat egészségesnek? Akkor, ha nem vagyunk betegek? Az egészség holisztikus szemléletben és a WHO szerint is több ennél: „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Jelöl egyrészt egy állapotot, másrészről pedig egy folyamatot, képességet, hogy van erőnk és energiánk arra, amit szeretünk és élvezünk. Ha pedig mégsem érezzük néhanapján ezt, akkor képesek vagyunk az öngyógyításra. Minden szervezet mindre máshogy reagál. Nem véletlenül jelennek meg korunkban a különböző allergiás tünetek és a tudomány is eljutott abba a fázisba, hogy ezeket ki is tudja mutatni. Ezek alapján tudjuk, hogy vannak emberek, amik bizonyos ételfajták feldolgozására nem képesek, vagy érzékenyebbek valamire. De általánosságban kimondani – főleg orvosi konzultáció nélkül – hogy kövesd a paleolit, a vegetáriánus, vagy az Atkins diétát gyakorlatilag ugyanaz, mintha én azt mondanám neked, hogy ne Rómába menj, hanem Athénbe, mert a görög istenek rád jobban fognak hatni.

Természetesen mindenkinek más az ízlése, a meggyőződése és a vegetáriánus étkezés is lehet kiegyensúlyozott, de kell, hogy étkezési szokásainkat ne az aktuális trendek és női fórumok befolyásolják!

Az a véleményem, hogy az egészségünk szempontjából megfelelő étkezés alapjait minden általános iskolát végzett ember megtanulta, hiszen a 8. osztály tananyaga a táplálékpiramis. Ez alapján mértékkel gyakorlatilag mindent ehetünk, csak az arányokra és a bevitt kalóriára kell figyelnünk. Mert az viszont tény, hogy egy huszonéves nő kalóriaszükséglete kb. 2000 Kcal, a férfiaké pedig kb. 2500. Egy 50 év körüli nőnek pedig már csak 1500 a napi kalóriaszükséglete. Sajnos, ezek a tudományos tények nem olyan gyorsan terjednek, mint a csodadiéták. Pedig sokkal egyszerűbb és kíméletesebb módjai is lennének az egészséges táplálkozásnak.

Az én nagy kedvencem Jamie Oliver: Minden napra superfood. Az egészség és boldogság receptjei. Azért szeretem – annak ellenére, hogy egy csomó olyan alapanyagot használ, ami nálunk nem mindennapi -, mert az ételek elkészítésének technikája egyszerű, gyors és nagyon tápláló és változatos ételvariációkat szedett össze a világ minden tájáról. Természetesen sok más hasonló, tudományos alapon íródott könyv van forgalomban, amikkel érdemes tájékozódni. A lényeg a tudományos megalapozottság és hitelesség.

Kék Nő

Többgyerekes anyaként nem bezárkóztam, nem vesztem el a munka-család-háztartás háromszögében. Inkább kinyíltam tőle, elhagytam a szélsőséges gondolkodásomat és keresem az arany középutat. Hiszek a kapcsolatokban, a közösségben, az emberi jóságban.

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá

Az email cím nem lesz publikus.