Mi történik akkor, mikor a függöny mögötti részről kiderül, sokkal drámaibb, mint ami a függöny előtt zajlik? Intrikák, összefonódások, féltékenység és megcsalás váltja egymást.

Az első részben a tehetséges, ifjú és hamvas fiatal lány ül be a neves rendező próbájára, majd később – ki tudja, mi ötlettől vezérelve- annak népszerű márkájú meseautójában a varázslatos utazás prózaibb fordulatot vesz ( A forgatókönyv), melynek vége egy síró színésznő és egy férfiasságában sértett rendező lesz.

“Függöny fel” helyett “függöny le”

A második felvonásig eltelt 20 év, szereplőink sikert sikerre halmoznak. Rendezőnk továbbra is sikeres, már fiatalokat oktat is színművészetre, fiatal színésznőnk pedig immáron révbe érve, az anyaként és feleségként ( egy másik ismert rendező oldalán, aki szintén húsz éve figyelt fel rá, ám tisztességes szándékkal ( B forgatókönyv)) áll a színpadon. Ekkora gyűlik össze a bátorság a révbe ért színésznőnél, hogy nyilvánosságra hozza a szégyent. A dráma nem maradhat el…

Eddig a történet. Megnézzük, meghallgatjuk, s millió dolog fordul meg fejünkben:

• vajon miért várt a főszereplő ennyi évet?
• vajon kinek fog segíteni a felélesztett múlt?
• s mi volt az igazság? ki volt az áldozat és ki tehet a történtekről?

Ez NEM a “minek ment oda, megérdemelte” melletti érvelés. Kinek tud segítséget jelenteni, egy húsz évvel ezelőtti eseményen moralizálás? Mivel továbbra sem teszi lehetővé azt, hogy a függőségi viszonyban hasonló körülmények közé keveredő férfiak és nők jó döntést hozzanak. Szól-e ez a jelenről? Könnyebbé teszi-e a rettegő alárendeltnek a szája kinyitását? Legyen szó munkahelyért vagy érvényesülésért vívott csatáról. Nem tér ki a felkínálkozó nők ( férfiak) megítélésre. A “kurvulás”-ra. Hogy a pilla rebegtetése meddig hoz várt és honnan nem várt eredményt..

Ez az előadás elgondolkodtat, feszeget fontos kérdéseket, de nem ad rájuk választ! Talán csak annak örülünk, hogy ilyen történet csak az írók- rendezők agyában történhet, s a valóság – a maga sokszínűségével – egyáltalán nem hasonlít rá….

( Ui: ha a 18 éves lányom nagy szemekkel néz majd a Tanár úrra, jelzem neki, láthat ott majd fura dolgokat. Azt is, ha ezzel élni akar, én hajítom ki otthonról, ha a másik oldal akar élni vele, annak vágom el a torkát. Ha csak színházi késsel is….)