Game over van. Most meditálok. Majd holnap kitárgyaljuk az egyébként nem annyira szaftos részleteket. Nem szaftos, de árulkodó, mindig ugyanazokról a dolgokról szóló kis szúrásokat: szabadságérzet, fiai és barátai mindenek felett és előtt. ( Patchwork családról szóló kemény írásunk ITT olvashatod)
Tudod, már a leírásban, a társkereső oldalon is az volt, hogy csodálatos gyermekei vannak, akik eddig is, és ezután is fontos helyet foglalnak el életében. De hát könyörgöm, minek ezt hangsúlyozni? Ez alap. Hát az enyém is nekem a number one, de ha párt keresek magamnak, azaz a PÁROMAT KERESEM, és nem csak egy baszós beszélgetős barátot, na jó, nevezzük inkább szerelmeskedős intellektuális élvezeti cikknek, akkor egy idő után meg kell osztani az első helyet, nem beszélve arról, hogy a gyereket nem magamnak nevelem, és egyszer kirepül(nek). Egyszerűen tabuk voltak azok az időszakok, amikor nála voltak a gyerekek. Ezt egy ideig elfogadtam. Nálam viszont nem volt tabu a családdal való ismerkedés.
Aztán a barátok. Párat megismertem, sokan tudnak rólam, de valahogy az esetek többségében egyedül utazott külföldre, meg csakúgy találkozni a sok, és sok helyről összegyűjtött és szépen megtartott baráttal. Bámulatra méltó, ahogyan az ismerőseivel és az idejével bánik.
Én meg a körön kívülről bámulok, mint a kutya a lagzis bagázst, amelyiknek a tányérja üres.
Most is megjött a világ másik részéből, úgy megszorongatott, hogy majd belehaltam, és láttam a szemén, hogy hiányoztam neki, de újra csak ebédben, meg kávéban tudtunk megegyezni, mert megint vele lesznek a gyerekek, hétvégén, meg ismét a barátaival lesz. Maradt a levelezés. És abból mi sült ki? X hónap után talán fél évre megismer a családja. Miközben „Szépség” vagyok, „Drága” és tele fantasztikus ötletekkel.
Jó, tudom, türelmetlen vagyok. Tényleg, ezt aláírom, de valahogy az az érzésem, hogy két hónap után, amikor kezdett komolyra fordulni a dolog, mintha berakott volna súlynak a mérleg másik serpenyőjébe a barátok, a család, szabadságvággyal szemben. És én nem kerülhetek át a másik csapatba, mert akkor megborul az egyensúly.
Mi a jövőkép? Flow kontra tervezés. Én egy kapcsolatban senkit nem akarnék megfojtani, megfosztani a szabadságérzettől, mert abban a pillanatban veszítem el a kapcsolatomat is. És szeretnék magamnak, magunknak családot, ezért fiakat és leányokat sem akarnék elevenen szőröstül – bőröstül felfalni. Pár nap múlva találkozunk egy kávéra.
Remélem lesz erőm kimondani, hogy nagyon sok jót kaptam tőle, de nem erre vágyom.
Oroszlán Szűz írása
Formáld Te is a világot! Írj, küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatot.
Minden gondolat számít. A Tied is!
Arlette
