“NEM AZÍR FEKSZIK A KUTYA DÖG MELLÉ, HOGY NE EGYÍG BELŐLE. “
Jegyet fogad el a Soundra. Kurva. Hozzáment a pénzes pasashoz. Kurva. Nem hagyja magát megdugni a buliban. Büdös kurva, mit képzelsz magadról?
Folytathatjuk a sort : bölcsész kurva, leveses kurva, repedt sarkú kurva, dubajozó kurva, celeb kurva. S akkor még folytathatnánk a sort a többi szép magyar szóval: rüfke, cafka, lotyó…
Ej, milyen találékonyak vagyunk az árnyalásában, hogy hol-mikor- milyen körülmények között válik eladóvá egy lány. Értem, hogy fontos a piac szegmentálása. S persze az sem árt, ha nevén nevezzük azt, ami: ellenszolgáltatásért cserébe szexelő nő az kurva.
A másik oldalra vajon miért nem vagyunk ennyire kreatívak? Még szavunk sincs igazán azokra a férfiakra, akik kurvához járnak. Ha mégis, minek hívjuk őket? Támogató, vendég, kuncsaft, felsővezető… Sőt, esetenként még sokra is tartjuk őket: bika, úriember.
Csóri Sarka Kata, Vajna Timea és a többi csaj mennyi alázást kap a közösségi oldalakon azért a tényért, hogy boldogulásuk, jólétük nem mentes egy sikeres adásvételi kapcsolattól? Miért ők a gúny céltáblái?
Nem az a kérdés, miért alázhatja őket bárki kénye-kedve szerint. Az sem, hogy őket ez mennyire hagyja hidegen. Az az érdekes, hogy ezeknek a sztoriknak ők a kimondott, szinte egyedüli célpontjai. Az, hogy az oldalukon büszkén feszítenek a bérlőik, akik ezért cserébe sem társadalmi státuszukat nem veszélyeztetik (sőt), sem erkölcsi bírálatban nem részesülnek.
S, igen, örüljek, hogy nálunk nincsenek 8 éves kislányok hozzáadva dúsgazdag öregapókhoz. Itt legalább – többnyire- megvárják a büntethetőségi korhatárt, mielőtt ajánlatokat tesznek a lányoknak. ( Ahol még ez sem történik meg, az egy másik cikk része lesz).
Nem tudok örülni.
Addig, amíg a “kurvázás” csak az egyik oldalt minősíti, addig a szerepek egyenlőtlenek. Amíg a szerszám előkerülése cserébe valamiért csak a nőre nézve jelent hátrányos megkülönböztetést, addig még van min változtatnunk.
A cikk aktualitását ez a remekmű és a 444-es válasz adja.