Végy kézbe egy tollat és egy papírt és írj le mindent, amire valaha vágytál. Lehet bármi, amit korábban nagyon szerettél volna, például randizni a szomszédsráccal, elutazni Korzikára, megtanulni végre normálisan franciául, megvenni a legcsodálatosabb buborékfújót, elmenni a legdögösebb fiúbanda koncertjére, a legjobban szerepelni a szavalóversenyen, szóval bármi, ami gyerek- vagy felnőttkorod reális vagy irreális álma volt. Megvan? Nos, nem tudom, mennyire hosszú lett a listád, de mondjuk válassz ki tetszőleges kettőt vagy hármat róla. Ez is megvan?

Akkor most képzeld el, hogy ez a kettő vagy három egyszerre teljesül. Mit éreznél? Mi változna? Te változnál vagy a dolgok, emberek körülötted? Örülnél, ha nem lenne többé vágyak listája, mert minden teljesült az életedben, amiről valaha álmodni mertél? Hogy éreznéd magad? Tudnál igazán örülni? És lenne veled akkor valaki, akivel mindezt meg tudnád osztani?

Igen, elhiszem, hogy szinte lehetetlen elképzelni mindezt. És nem csak azért, mert sokan úgy vagyunk vele, hogy a listán lévő dolgok sosem teljesülnek, sosem teljesülhetnek, hanem azért is, mert ha nincs lista, nincs mivel eltölteni a strukturálatlan időt.

Egy álomba csöppentem, a teljesülő vágyak birodalmába. Királynő vagy hercegnő vagyok, ahol mindenki az óhajaimat vizslatja, boldoggá és elégedetté akarnak tenni, de én nem tudom felfogni. Annyi minden történik egyszerre, hogy könnyebb a tevének átlépni a tű fokán, mint értelmezni, hogy ami most történik, valóságos, hús-vér. Annyira hús-vér, hogy ennek a mesének a főszereplője vagyok, nemcsak úgy megtörténik.

Kiérdemeltem? Nem tudom. Lehet. De most itt vagyok benne és nem tudom megemészteni. Szeretném megérteni, ami történik, de nem megy.

Kiválasztott vagyok, de még képtelen vagyok felfogni az események sodrásában tovaröppenő pillanatot, az értelmet és a tényt, hogy megérdemlem, értem történik minden és megbirkózom vele. Mindenki annyi és olyan feladatot kap az égiektől, amennyivel elbír. Én kiteljesedési és kreatív lehetőségek tömegét a munkahelyen, felemelő eredményeket a sportban, önmegvalósítás-szagú sikereket a hobbiban, rég eltemetett szerető figyelmét és érdeklődését, egy könyv írójával való megmagyarázhatatlan, különleges, definiálhatatlan, szerelem vágyát keltő, lecsupaszított, de így is teljes és tökéletes nexust… te pedig talán hasonlót, talán egész más feladatokat.

Imádom James Bond-ot, de még hogy a világ nem elég!?! Hogyne lenne már elég?! Mindig több kellett, hát most nem. Vissza is adnék belőle, vagy elraktároznám ínségesebb időkre. Vagy adok neked, ha kevés van. Tessék, a tied…