Miért nem lehet tiszta egy kapcsolat? Őszinte, egymásnak kölcsönösen adni akaró, jóra és teljességre törekvő? Hát azért, mert akkor semmit sem tanulnánk belőle, …egymástól. Vagy azért, mert a teljes értékű kapcsolatot kérni kell. Ugyanúgy kell az igényedet bejelenteni rá, mint ahogy egy támogatást a Kormányablaknál. Kell hozzá 223 maréknyi adat, mellékletek, ajánlott szelvény, hogy ne tűnhessen el, elsőbbségi feladás, hogy mihamarabb célba érjen. Ha tényleg kérni kell, akkor én most kérem.

Többet is adnék és áldoznék magamból érted, mint szabad. Nem érdekelnek az elvárások és a társadalmi normák. Csak te érdekelsz. Jönnek-mennek bókoló, viccelő, flörtölő férfiak, de ők a nyomodba se érnek. Megőrültél, ha azt gondolod, hogy igen. Ők semmit nem tudnak. Te pedig mindent. Reggel veled kelek, este neked minden jót és bőséget kívánva imádkozom. Beragyogod az életemet, annak puszta tudása, hogy valahol távol gondolsz néha rám, egész nap csendes mosolyt csal az arcomra. Mikor a városban vagy, éjjel nem bírok aludni, reggel pedig kiugrik a szívem és néha a gyomrom is, felessel oldom magam, mert hányingerem van és remeg a kezem. Azt akarod, hogy távol legyek tőled, és hogy ne beszéljek, de nem tudok. Megjátszom, de nagyon rosszul. Csak úgy tudom jól eljátszani, hogy nem kellesz, ha már tényleg nem kellesz. Szeretnéd, hogy soha ne induljon el a kezem feléd, megérinteni téged, szeretnéd, hogy távol akarjak lenni tőled, hogy ne gondoljak rád és főleg ne lépjek veled kapcsolatba, de az igazság az, hogy sose voltam tőled távol, mert nem megy. Vonzol, mint a legerősebb mágnes, ha kilométerekre vagy, akkor is érzem, ha pedig közel vagy, akkor pedig már nincsenek gondolatok. A gondolatok mindig a hiányodat pótolták, vigasztaltak, de sosem kellettek igazán.

Te kellesz. A makacs büszkeségeddel, hogy nem akarsz gyengének látszani, hogy azért tartasz távol, mert különben nem tudod tartani azt a híres kontrollt. Ó, pedig ha tudnád, hogy nem is kellene…! Rettegsz, hogy elszabadul a pokol és minden felfordul és rettegsz attól, hogy belém szerethetsz. Öregen is. De ezt csak te állítod, pedig a 20 éveseknél is fiatalabb vagy. Vagy talán csak meg akarod győzni magad, hogy mindvégig vágyaidhoz hűen és boldogan éltél, mert iszonyat rossz azzal szembenézni, hogy mégsem! Megértelek és nem is akarlak meggyőzni, nem akarom elmagyarázni és eladni, hogy mi, miért és hogyan lenne jó, mert ezt neked kell tudni. De azt szeretném elmondani, hogy én téged akarlak, veled szeretnék lenni és nem azzal, akinek másnak kell lennie azért, hogy ne kerülhessünk közelebb.

Én sem akarok más lenni. Mert nem tudok. Gondolkodás nélkül ugranék fejest, gombnyomásodra tennék érted bármit, ha meg mernéd nyomni azt a nyamvadt gombot. De nem nyomod meg, mert félsz, hogy soha többé semmit sem tudnál irányítani. Pedig boldogabb is lehetnél, de ez sose lesz neked olyan fontos, mint a kontroll. Erről sem akarlak meggyőzni, mert jogodban áll máshogy látni.

De hidd el, én már mindent megtanultam abból, hogy milyen teljesség nélkül élni és hogyha te azt mondod, hogy a teljességre még csak a törekvési kísérlet szikrája is távol áll tőled, akkor számomra ebben már nincs több fejlődési lehetőség és akkor visszakanyarodok a fejlődés nyomvonalára. Veled vagy nélküled, de visszakanyarodok. Csodállak. És hálás vagyok neked. De hálám nem fog üldözni örökké, csak annak emléke, hogy volt valaha egy lány, aki jobban szeretett a holdnál, a napnál és a csillagoknál. ❤