Nicole Arbour ismét kivívta a figyelmem és bámulatom, hogy a majdnem két millió (!) követőjét viccesen felvilágosította a napokban a „Hogyan fektessük meg magunkat az ünnepekkor?” című videójában. Nem áll szándékomban Nicole tippjeit közzétenni, viszont.
Aktuális-e maga a téma? Szerintem igen! Még ha nem is népszerű Jézus keresztre feszítésének idején előhozakodni vele, de ugye nem kötelező csak erről lamentálni ilyenkor? Vagy aki nem keresztény annak ilyenkor csak a csönd maradhat?
Elmondom, miért gondolom azt, hogy ez aktuálisabb, mint a fenyőfa vagy az éjféli mise vagy a virsli pezsgő kombó nemsokára.
Így ünnepekkor még szívesebben támad egymásra a „boldog párkapcsolatos” és a „boldog egyedülálló”. Megjegyzem, azért az idézőjel, mert hát ugye ki tudja. Még azon is össze lehet kapni, mi is az a párkapcsolat, vagy mi is valójában az egyedülállóság, a boldogságot meg aztán végképp tilos feszegetni! Az egyszerűség kedvéért neveztem így a két csapatot.
Előbbi a következőket rejtegeti: mekkora macera és szívás ennyi emberre főzni, vagy utálja őt a pár családja és hiába szakad meg, vagy ő utálja a párja a családját és akkor ilyenkor még jobban felerősödik benne a dögöljetekmeghogymeginttalálkoznunkkell. Utóbbi azon nyekereg magában, hogy: egy újabb ünnep a kutyájával/ macskájával/ aranyhörcsögével kettesben, vagy hogyan hárítsa a mikormutatszbemárvégrevalakit, esetleg lasszóval keríti össze a hasonlók társaságát, akikkel legalább be lehet rúgni.
Na de hol van itt konkrétan a stresszoldás? Ami nem mások gyepálásában merül ki? Érzelmekkel, nosztalgiával, vitával, programokkal, súlyos vagy felszínes gondolatokkal telítve hogyan tudunk egy nyugodt pillanatot (vagyis, ki mennyi időt tart szükségesnek) erre áldozni? Töltött káposztával és tálcányi sütikkel, netán pálinkával vagy pár üveg vodkával „fojtjuk le” magunkban a feszkót? Így a „normális” legyömöszölni dolgokat a torkunkon (átvitt és szó szerinti értelemben is)?
Nem is körözgetek tovább, nyíltan leírom: hol van a szex ilyenkor? Mármint, pár kósza orgazmus?
Ha Yoko Ono és John Lennon tanácsát követjük (Szeretkezz, ne háborúzz!) lehet, hogy a bejgli odaég vagy elkésünk a karácsonyi ebédről, viszont le sem fogjuk tudni vakarni magunkról a mosolyt. Íme, a csillogó szempár a szikrákat hányó helyett. Nincs se gyomorrontás, se másnaposság, nyilván tripper vagy meglepiporonty se, ha felnőtt módján állunk neki. Maslow Szükséglet piramisán is a legalja a fizikai szükséglet, ugyanakkor nélküle a teteje, az Önmegvalósítás sem lehetséges. Ha még mindig nem lennél meggyőzve, iderángathatjuk L.Ron.Hubbard-ot is, aki szerint a második dinamikája létezésünknek a szexualitás, utána jön csak a többi x… Tudományos megközelítésben pedig felszabadul az endorfin, azaz a boldogság hormon és átveszi az uralmat…
Akkor a következő kérdés, ha túl vagy a felháborodáson vagy a döbbeneten, hogy PONT MOST erről ír valaki: Mikor? Hol? Hogyan? Kivel?
Kész válaszokkal nem szolgálhatok, kreativitásra biztatok inkább. Egyedül, társsal, partnerrel, hajnalban vagy késő éjjel, cyber vagy valódi, nincs jelentősége. A lényeg az lenne, hogy oldódj és lazulj úgy, ami nem árt neked vagy másnak. Ennyi.
Orgazmusra fel!
(Másik cikkben pedig arról írtunk, ej, de jó és fontos is beszélgetni a szexről a partnerünkkel.)
Gyere, írj Te is. Inspirálót vagy elgondolkodtatót. Küldj nekünk cikket, vedd fel velünk a kapcsolatot. Minden gondolat, érzés számít. A Tied is!
Arlette
